Világok határán állva…
Világok határán állva…
Világok határán állunk.
A jelen időszak egy viszonylag csendes* átmeneti fázis két minőség, két életkorszak között. A régi már lezárult, vagy folyamatosan záródik le, az új energia pedig hamarosan belép a régi helyére.
(*egyéni utak szerint már lehetnek kézzel fogható eredmények, áttörések)
Az égi jelképrendszert tekintve most az Uránusz haladásában találhatjuk meg ezt az üzenetet. Közel 100 év alatt tesz meg egy teljes, nagy sorskört ez a bolygó, aki tudattágító, tisztító erőinket képviseli. Képességét annak, hogy új nézőpontokra, tágabb szellemiségre nyissunk, átlássunk rendszereket, működési elveket és letegyünk olyan dolgokat, minőségeket, melyekkel nem vagyunk azonosak. Hogy ráébredjünk: valójában nem is vagyunk megkötve és kényszerítve, szabadon mozoghatunk vágyaink felé!
Az Uránusz jó ideig a Halak csillagképben járt, ez az egész eddigi sorskörünk utolsó stációját jelentette, az elmúlt szűk egy évben annak végső összegzését is. (Vonatkozhat ez nem csak a jelen életünkre, de akár leszületések hosszú sorozatára is.)
Most az Uránusz már elhagyta a Halakat, ám még nem érkezett meg a Kos csillagzat alá. Jelenleg a két csillagép között, a Cet és az Eridanus csillagzatok felett jár. Ezidáig kiemelt a belső elvonulás, magunkba tekintés és belső keresés folyamata. Május 8-án fog majd megérkezni a Kos csillagterébe, ez azonban április első hetétől már érzékelhetővé válik.
Az új kezdet ideje tehát májustól jön majd el, ám ennek előszele áprilisban már ideér. Addig is, egy olyan szakaszban pihenünk, ahol már elhagytuk a régi ‘országhatárt’, de még nem léptünk át az újon, így gyakorlatilag a ‘senki földjén’, vihar előtti csendben vagyunk és gyűjtjük az erőt, felkészülünk a hamarosan bekövetkező, új, friss, energikusabb időszakra.
Mire számíthatunk, ha az Uránusz a Kos csillagkép alá ér?
Röviden és tömören: egy teljesen új sorskör kezdetére, minden téren új elindulásra, a tudatosság és világosság erősödésére, képességre, hogy szét tudjuk választani a fényest a fénytelentől, az építőt a rombolótól (önmagunkon belül és kívül is), megnövekedett szellemi erőkre, új és csodálatos, hívogató célokra, amelyek hatalmas erőt adnak majd, sok energiára, melyeket már a kezdetbe és a jövőnkbe fektethetünk, ezzel együtt az áldozat szükségére, amely, ha szívünk szerinti, akkor nem is érződik majd áldozatnak, hiszen már látni-tudni fogjuk, hogy mit tesz lehetővé.
Az egyéni sorsok szerint, mindenki számára másképp és máskor köszönthet be az új kezdet, de érdemes addig is tisztítani és tisztán tartani magunkat (testileg, lelkileg, szellemileg), megélni a jelen áldásait, örömeit, szépségeit és nyitottnak lenni minden új élményre és szempontra!
Egy jótanács: gondoljuk át határozottan, hogy mi az az új és nagyszerű dolog, ami most el akar indulni az életünkben? Ismerjük fel azt, hogy mit érdemes feláldoznunk annak érdekében, hogy ez működhessen és a jövő áldásait élvezzük majd általa! Mondjunk határozott nemet minden könnyű, pillanatnyilag kellemesebbnek tűnő, ám az új működését ellehetetlenítő és hosszú távon kellemetlenebb következményekkel járó kísértésre! Ha mást nem, legfeljebb minőségi időt, energiát, figyelmet kellhet mostantól áldoznunk valamire, ami hamarosan és évek múlva is bőséges ajándékokkal lát majd el bennünket! Találjuk meg, mik ezek a dolgok az életünkben, tanuljunk meg elengedni és ne legyünk lusták, ne sajnáljunk energiát belefektetni a vágyainkba!
Zentai Anna
asztrozófus