…meddig még?
Gyakran kapok olyan privát leveleket, amelyekben azt írjátok, hogy van egy adott helyzet, ami nem jó, érzitek, tudjátok, hogy másképp kellene lennie és várjátok, hogy változzanak a dolgok… de nem változik semmi, nem jön, amit szeretnétek és felteszitek a kérdést: meddig kell még várni?
A tanmese szerint: ‘ha várunk, akkor sokáig’ 🙂
De fordítsuk komolyra a szót. Van egy jó hírem: VAN megoldás, hogy tényleg megszülessen a kellő eredmény, hogy beinduljanak a dolgok, hogy véget érjen a várakozás. Ehhez azonban az kell, hogy tudjunk arról, hogyan működik a teremtés, hogyan teremtjük és alakítjuk az életünket! Ezek azok a dolgok, amelyeket nem tanítanak a suliban. Holott a legalapvetőbb tudásanyag kellene, hogy legyen.
Nem húzom a szót, mert kismillió helyen, könyvben, képzésen, tanfolyamon lehet tanulni a teremtés elveiről (nálam is – akit érdekel, nézzen utána a SorsÁtíró workshop fedőnevű lehetőségnek). Röviden tehát a lényeg: ahhoz, hogy bármi változzon az életünkben, az első lépés az kell legyen, hogy felelősséget vállalnuk azért, hogy az életünk a saját teremtésünk eredménye! Nem kívülről várjuk a csodát (‘…hanem belül idézzük meg’, Müller Péter szerint is), nem kifelé hárítunk, hogy valaki vagy valami más miatt nincs meg az, amit akarunk! Az első lépés, akármilyen furcsa és kellemetlen is – az, hogy vállaljuk a felelősséget azért, amit teremtünk, ami van!
A lényegi információ pedig, ami az egész ‘galibát’ okozza, nem más, mint hogy univerzális alaptörvény: A TEREMTÉSEINK JAVARÉSZE A TUDATALATTIBÓL INDUL és nem a tudatos szintekről! Ezért van, hogy nem értjük, mi miért történik az életünkben, holott mi mást akarunk. Valójában az van, hogy pont azt akarjuk, ami éppen történik és létezik – csak nem tudunk róla, hogy azt akarjuk! Mert hogy tudat alatt (öntudatlanul) csináljuk az egészet.
Ez az a kulcs – a tudatalatti teremtés hangsúlya – amit, ha megértünk, akkor nem fogunk soha többé kifelé mutogatni és kívülről várni dolgokat. Rájövünk, hogy valójában minden a saját teremtésünk, minden belőlünk indul és a megoldás kulcsa is bennünk van! …és ott van! Ez a legjobb hír, a legörömtelibb felfedezés, amit tehetünk 🙂
Mi tehát a megoldás, ha nem várakozni akarunk, hanem élni és megélni? Mi magunk is érezhetjük, láthatjuk, hogy talán próbálkozhatunk ez utóbbival, de nem megy mindig olyan könnyen. A kulcs tehát az, hogy a tudatalattival is dolgozzunk! Az, hogy a saját mélyebb részünkkel is foglalkozzunk, ne csak a felszínnel és a felszínessel, ne csak a látszattal. Merüljünk mélyebbre és kérjünk segítséget! Ma már számtalan módja van ennek, rengeteg segítő van a környezetünkben, ha az ember elindul ezen az úton, akkor elé fognak jönni azok, akikkel érezni fogja, hogy együtt tud működni és akiknek segítségével tovább lendül majd.
Ha tehát csak várakoztunk eddig – akkor ideje véget vetni ennek a várakozásnak és elindulni az önmunkában! Nagyon sok a lehetőség, csak AKARNI kell! Ha nem tesszük, ha maradunk a régi állapotban és semmit nem dolgozunk magunkon, akkor bizony várakozhatunk tovább – a dolgok egyre inkább a fejünkre nőnek, a folyamatok lassan haladnak. Ha elkezdünk tenni azért, hogy valóban jobb legyen, ha van bennünk SZÁNDÉK az önmunkára, akkor a lehetőségek maguktól fognak ránktalálni! Ne kifogást – megoldásokat keressünk! Ismerjük fel, hogy áldás csak áldozatból születik, hogy minden befektetett energia megtérül és a saját javunkra válik! Ismerjük fel, hogy valódi eredményeket kaphatunk, önmagunkért dolgozunk és ez mindent megér! Hiszen ezért vagyunk itt, ezért jöttünk – hogy megjárva az utat, helyretéve mindent, éljük a varázslatot!
Zentai Anna
Az írásokkal kapcsolatos minden kérdést fel lehet tenni privát levélben (e-mail cím a Kapcsolat linken található).