Kell-e félnünk egy bolygóállástól? (repeat)

Nagyon különböző tudatossági szinteken vagyunk, ezért e fenti kérdés az emberek egy részét megmosolyogtathatja, másokat hidegen hagyhat, megint mások gyors kattintással és kíváncsisággal klikkelhetnek e cikkre… A kérdés nyilván költői, hiszen alaptétel, hogy a félelem nem lehet irány, csupán a másik oldal eszköze ahhoz, hogy benne tartson a karma körforgásában, vagy hétköznapiasabban mondva, az elakadásainkban. (Amúgy már született ezzel kapcsolatban egy írás, itt van a Blogon, “Kell-e félnünk egy bolygótól?” címmel.)

A fenti kérdés azért vetülhet fel, mert úton van az emberiség abban, hogy ráébredjen saját teremtő erejére és ez évszázadokon át ilyen nagy mértékben még nem történt meg. A régiek sok égi jelenséget egyszerűen bekategorizáltak jó, vagy rossz minőségbe, amíg ebben tudtak csak gondolkodni. Ma már tudjuk, hogy a jó-rossz ítélkezésköre egy alacsonyabb tudatossági szinthez tartozó tudatállapot megnyilvánulása. “Az égi világ mentes a jó és rossz fogalmától!” (Paksi Zoltán). Ez ügyben ajánlom Dr. David R. Hawkins Tudattérképének tanulmányozását és a magyar tanítók közül Dr. Dittrich Ernő munkásságát, előadásait és könyveit, amelyekben szépen kifejti, hogyan is működünk, mi, emberek, a különböző tudatossági szinteken és miért nem érti egyik a másikat, vagy miért látja mindenki igaznak azt, amit éppen lát.

A tudatlanság-tudatosság végtelenül egyszerűen arról szól, hogy vagy nem vagyunk tudatában annak, hogy mi magunk vagyunk az életünk, a világunk teremtői, hogy nem tudjuk, hogy magunk teremtünk, egységben létezve, rezegve a Mindenséggel – vagy ráébredtünk, hogy mi teremtünk. Ezen két véglet között pedig hosszú skála van, tudatossági szintünknek megfelelően.

Az ebben való tudatállapot határozza meg azt is, hogyan nézünk egy természettudományra, adott esetben például a csillagfejtésre. Alacsonyabb tudatossági szinteken az emberek úgy hiszik, hogy a csillagok nem hatnak ránk, vagy csak fizikai szinten hatnak, illetve, hogy külső erőhatások érnek általa bennünket és az vagy jó, vagy rossz. Magasabb tudatossági szinten már tudjuk, hogy az ember maga a teremtő és a csillagok a saját teremtő erőinek tükrei, azaz testvérei, analógiái, társai az égen (nehéz erre jó szót találni még..). Tudjuk, hogy ha valaki külső erőtől fél, akkor valójában önmagát nem ismeri még – önmagától félhet, attól, amit elfojt, elrejt, elnyom magában, amit még nem hozott felszínre.

Nem a csillagok, nem a bolygók, nem a bolygóállások hoznak nehézségeket. Az ember maga egy kozmikus teremtő lény, hatalmas intelligencia. Ha felmerül a kérdés, hogy kell-e félnünk egy bolygótól, azzal azt is kérdezhetnénk: kell-e félnünk önmagunktól…? A kérdés persze költői.. éppen félni nem kellene, ha fejlődni, kiteljesedni akarunk…

Minden égi jelölés tükre annak, ami bennünk él, rezeg, vibrál. Az asztrozófia által saját teremtő erőinket ismerhetjük meg és vonhatjuk uralmunk alá. HATALMUNK van a teremtéseink felett és az erre való ébredés zajlik most. Ehhez pedig meg kell ismernünk a saját mélységeinket, a legtitkosabb, legrejtettebb rejtekeinket, a tudatalatti, a psziché, a lélek mélysötét bugyrait (a Kígyótartó kapcsán sokat írtam már erről is). Mert az egó, a hétköznapi ‘tudatosság’ a felszínen van. A teremtéseink meg a mélyből erednek leginkább.

Az égi jelenségektől nem elvárni kell, hanem az ő tükrükben önmagunkat reflexíven figyelni. Ez hoz tudatosodást, ez hoz fejlődést, a felismert működéseink megváltoztatása pedig változást. A régiek közül is sokan tudták ezt, burkoltan tovább is adták ezt a tudást. “Az asztrológia a királyok tudománya” – mondták, vagy “A bölcs uralkodik a csillagain”. Ma már tudjuk, mit jelentenek ezek. A csillagfejtés annak előny, aki tisztában van azzal, hogy valójában nincs ‘kint’ és ‘bent’. Egység van, a saját teremtődéseinket pedig mi magunk uraljuk és valójában nem elszenvedői, hanem alakítói vagyunk sorsunknak, mert teremtő erőink urai, királyai, irányítói magunk vagyunk!

(Lásd továbbá: “a teremtés vibráció természetű” illetve a “Hogyan tudjuk megváltoztatni a sorsunkat?” című írást)

Zentai Anna

Kép: Pinterest