Társ – Aki engem fel-tár!

Társam az lehet, aki engem fel-TÁR! Akinek engedem felTÁRni magam és aki nekem felTÁRulkozik.

Aki méltó arra, hogy felTÁRjam neki a szívemet, önmagamat, önvalómat. Poklomat és mennyemet is. Teljességgel, mélységesen. Mindent, amit addig magamba rejtettem, akár önmagam elől is eltitkoltam, elbújtattam, megtagadtam. Azt is!

A társ az, aki által feltárul a bennem élő igaz. Ehhez mindenképpen szükséges a szerelem, hiszen csak akkor tudom látni a másik igazi arcát és csak akkor tudom kellő méltósággal, kellő együttérzéssel kezelni azt, ha a szerelem minőségében kapcsolódunk. Csak akkor tudom őt a feltárult valóságával együtt igazán szeretni, ha szer-elemben vagyunk együtt.

Olyan sokan akarják az igazi társat – de vajon készek-e felTÁRni magukat, ha eljön az idő? Készek-e arra, hogy merjenek kiTÁRulkozni, fogadják-e szeretettel, ha a másik felTÁRja azt, ami addig rejtve volt?

“A társ mutatja meg, milyen feltáratlan tulajdonságaink vannak.” – Paksi Zoltán

Zentai Anna