Mit akarok elültetni?
Van egy nagyon kényes téma, amiről évek óta akarok írni és már többször pedzegettem, mégsem voltam eddig elég konkrét – most megpróbálom. Ez egy teljesen általános működés, ami régóta észrevehető az internetes világban és nagyon megtévesztő tud lenni.
Konkrétan arról van szó, hogy sok olyan írás, megosztott bölcsesség, okítás található az internetes posztokban, ami messze nem a békéről, a szeretetről és a gyógyulásról szól, hanem a folyamatos tagadás a téma, a “mit ne”, a “kit ne”, a “kivel ne”, a “hogyan ne”, a “ki hibázik”, a “ki van ellenünk”, tehát az állandó figyelemfelketés arra, amerre nem érdemes menni, ahol eltévedünk, ami nem működik, ami nehéz, ami ellenséges – és ezzel a nehézségre, a csapdákra és az ellentétekre kerül a fókusz.
Ez önmagában egy nagyon veszélyes csapda, mert sokszor lehetnek nagyon vonzóak és erőteljesek ezek a gondolatok, mi pedig, ha nem vagyunk elég önazonosak még, akkor vonzónak tűnhet mindez, ám éppen olyan irányba terelhetnek, ami pont az ellenkezője annak, amit szeretnénk… Mert hát nem akarunk mást, mint valóban megoldani az életünket, meggyógyulni, békét találni.. Természetesen nem vonatkozik ide az, amikor valaki jól ír és van egy-egy ilyen megnyilvánulása, most sokkal inkább arra gondolok, hogy sokan rekednek meg abban, hogy kirekesztik magukat az egységből és észre sem veszik, hogy ami elől menekülnek, éppen azt generálják.
Ez minden téren, minden témában jelen van már. Pár éve hallottam egy kedves oktatóm szájából azt a kitűnő megfogalmazást, hogy “amit mostanában csinálnak, az már nem is asztrozófia, hanem pszichológia” és ezzel teljesen egyetértek. Szükséges ugyan, hogy ismerjük a saját működésünket és tisztában legyünk dolgokkal, mert enélkül az asztrozófia is félreérthető, de az asztrozófia például még mindig a csillagos ég vizsgálatát kell, hogy jelentse, én is erre törekszem. Ám minden tudományban lehet okosakat mondani, az emberek számára ez vonzó, csak az a baj, hogy a gyógyulás nem az okos dolgok által, hanem a szív által történik meg… No és mindezek után, végre most már leírnám a lényeget is:
Ha felelős vagyok azért, hogy te mit gondolsz, akkor odafigyelek arra, hogy milyen gondolatokat ültetek el a fejedben, milyen érzelmeket keltek benned. Ha már tisztában vagyok azzal, hogy a vibrációddal teremted te is az életedet, ahogyan én is, akkor nagyon figyelek arra, hogy milyen vibrációt keltek benned. (Természetesen ide nem vonatkozik az a helyzet, amikor leírok valamit és az félre van értve. Az már az egyéni szűrő tisztátalanságát jelzi. Én viszont figyelhetek arra, hogy mit és hogyan írok le.) ((Ahogyan a régi mondás tartja: “felelős vagyok azért, amit mondok, de azért nem, amit te értesz alatta”.))
Ma is gondolkodtam azon, hogyan is írhatnék erről, amikor egy kedves ismerősömtől, aki maga is tanító, ezeket a mondatokat hallottam: “…ugye nagyon fontos, hogy mire gondolunk és mivel foglalkozunk. … amivel foglalkozunk, annak adunk erőt. Inkább a szeretettel kellene foglalkozunk és a békével.”
Pontosan erre gondolok most. Ha megadatott nekem az a lehetőség, hogy gondolatmagokat ültethetek el emberekben, akkor a szeretet magjait akarom ültetni, mert AHOL A FIGYELEM, OTT AZ ENERGIA. Annyit hangoztatjuk ezt, de mikor értjük meg igazán?
Ha bármikor bizonytalan vagyok abban, hogy jó-e az irány, akkor elég annyit tennem, hogy megfigyelem: nyugalmi állapotban hogyan reagál a testem arra, amit hallok, olvasok, látok? …és hogyan reagál a másik irányra? Mit kelt, mit indít el a testemben az, amit látok? Hiszen a test olyan szépen megmutat mindent és leképezi a tudattalant, akkor is, ha az elme mást hisz. …és melyik érzet könnyű és melyik feszítő? Mi az az állapot, amiben jobban szeretem tudni magam?
Mindenképpen javaslom, hogy gyakran vegyük elő ezt a szűrőt magunkban: a szeretet, a béke, az együttérzés szűrőjét. …és lehetnek napok, amikor másra van szükség. Amikor megtalál egy felismerés. De tudnunk kell róla, hogy a vibrációs mezőnkkel teremtjük a tapasztalásainkat és ezért nem mindegy, hogy milyen könyveket olvasunk, milyen filmeket nézünk, milyen emberek véleményére adunk, hogy a békét és a szeretetet erősítjük-e magunkban és tudjuk-e ezt az utat választani, minden egyes nap?
<3
Zentai Anna – AsztroHerbárium
Kép: Pinterest