Megengedheted!

Megengedheted!

Ezt most azokra, akik minden kétségükkel, félelmükkel, gátlásukkal, önvádaskodásukkal, visszafogottságukkal, kishitűségükkel, bizonytalanságukkal, fenntartásukkal és aggályaikkal mégis MERIK MEGÉLNI AZ ÖRÖMEIKET!
Azokra, akik mernek kilépni abból, ami nem jó és mernek lépni abba, ami csak jobb lehet!
Azokra, akikben még ott a félelem, dolgoznak a kételyek, de már felismerték, hogy van egy nagyobb jó, ami fontosabb, mint a félelmük és mernek lépni ÖNMAGUKÉRT!
Napról napra látom, hogy az embereket csak a félelmeik és a megfelelési kényszereik, a betanult, hozott beidegződéseik tartják a számukra rossz, megalázó, méltatlan, energiarabló állapotokban. Nagyon nagy bátorság kell, értelem kell, felismerés kell ahhoz, hogy önmagáért tegyen lépéseket az ember!
Ma volt egy nagyon kellemes beszélgetésem Szemere Danival, aki a Mirrorpro személyiségelemző rendszer egyik megalkotója és elkészítette a kiértékelésemet (mától amúgy tudományosan bizonyított tény, hogy önazonos vagyok, tehát már az egómnak is van mire hívatkozni 😂) és Dani elmondta nekem, hogy ma kis hazánkban az emberek 75%-a tartozik azon személyiségtípusba, aki az ún. Team-Player, akik amellett, hogy empatikusak és lojálisak, könnyen kihasználhatóak is. Megfelelési kényszerük erős és megfoghatóak a félelmeiken keresztül, alárendelődhetnek az erősebb személyiségeknek, vezetőknek. Ez is megerősített abban, amit magam körül látok. A rendszer nagyon okosan játszik a megfélemlítéssel, aminek eredményeként, kölcsönhatásaként a magánéletünkben és az egyéb életterületeken is benne rekedünk az elakadásainkban és nem merünk lépni.
Mert mi van akkor, ha mégis…?
Most, hogy a Mars együttáll a leszálló Holdcsomóponttal, szinte mindenki döntéshelyzetekben van azzal kapcsolatban, hogy mennyire merhet egyenes lenni, kezdeményezni, erőt kifejteni és megmutatni, lépni önmaga felé! Az asztrológiában ugyanakkor a Szaturnusz energiája felel meg annak a kérdéskörnek, hogy mennyire engedünk meg magunknak valamit. Ha gyermekként sérülések értek bennünket akkor, amikor kinyilvánítottuk a vágyainkat, ha csak megítélést, megaláztatást, vagy pofont kaptunk azért, mert mertünk önmagunk lenni, vagy választani azt, amire vágytunk, ha gyakran tapasztaltuk meg azt, hogy a külvilágból a “nem lehet”, a “nem engedem meg” üzeneti jöttek, akkor ezt felnőtt fejjel is tovább ismételhetjük. Ilyenkor valójában már nincsen semmilyen külső ellenerő – de ha lenne, az sem számítana, hiszen valójában mi magunk határozzuk meg magunkat és nem kellene vele foglalozni! – mégis, a régi beidegződések miatt nem merünk lépni és megélni az igazi vágyakat.
A Szaturnusz rezgése lefedi azt a skálát, ami a “nem engedem meg magamnak”-tól a “megengedem magamnak”-ig terjed. Tehát – és ez nagyon fontos! – nem a bolygó határozza meg azt, hogy amiből hiányt szenvedünk el, azt megkapjuk-e, vagy sem! Nem a bolygó felel azért, hogy bármiről is le kell-e mondanunk, vagy sem! Ez csupán egy energia. Azt, hogy ezt az energiát milyen frekvenciaszinten működtetjük, azt már mi magunk határozhatjuk meg! Minél inkább megdolgozzuk a veszteségeinket, megfelelési kényszereinket, a múlt élményeit, annál inkább megnyílhatunk arra, hogy mélyen tudatosuljon: MEGENGEDHETJÜK MAGUNKNAK!
Mennyi, de mennyi férfi és nő hiszi azt, hogy ha a másik szenved, akkor neki is illik! Mennyien szorongnak attól, hogy ha élik az örömeiket, akkor valami bűnt követnek el, akkor jön a megtorlás, a bántás, az ejnybejnye! Hányan teszik fel azt a kérdést nap, mint nap, hogy “dehát akkor nekem ezt tényleg lehet?”
..és igen. Nem, hogy lehet, de kell is!
Mert nem azért küldött ide a Jóisten erre a földi játszótérre, hogy szenvedjünk. A szenvedés mindig beszűkít és megakaszt (by PZ.), abban nem fejlődünk sohasem. Fejlődni és növekedni örömben, könnyedségben, nyitottan lehetséges!
Azért vagyunk itt, hogy itt legyünk (ez meg by HÉ.) 🙂 hogy éljük meg az élet minden örömét! Ugyanúgy, ahogyan én sem kívánok rosszat a saját gyerekemnek, úgy a Teremtő sem teszi ezt. Megakasztani az örömök élésében csak a saját (vélt) bűntudatunk képes.
Akkor, amikor életörömben vagyunk, egészségesek vagyunk. Gyógyul a test és a lélek és ez mindent elárul! Amikor örömben vagyunk, akkor alkotunk, csodák születnek a kezeink alatt! Akkor megtaláljuk, hogy mi az igazi, örömöt adó hívatásunk, amivel másokat is gazdagabbá tehetünk! Amikor örömben vagyunk, akkor ragyogunk! …és vajon mi az, ami átragyog ilyenkor a test sejtjein keresztül is? Naná, hogy a lélek, aki jól érzi magát…
Szóval, feleim, ragyogjatok, örüljetek! Keressétek és találjátok meg minden napban az örömeiteket! Éljétek az örömöket! Legyen ez a cél! …mert ezzel nagyon sok minden a helyére kerül…
Merjetek lépni önmagatok felé, önmagatokért!
Aki pedig kételkedik és ellenkezik, aki kifogásokat keres, az még a sérült egóból reagál. Ilyenkor bele kell vetni magunkat az önmunkába és segítséget kérni! Megéri, mint mindig…
ZA.

Fénykép: Bokor Kriszta