Kimondani, legalább magamnak…
Máig emlékszem arra a pillanatra, amikor sok évvel ezelőtt, az asztrozófia tanfolyamon Zoli a 12. házas Merkúrról azt mondta: fontos, hogy ki legyen mondva a lényeg, legalább önmagunknak!
…???….
Totálisan értelmezhetetlen volt ez számomra. Nem értettem, hogy mit jelent, kerestem az értelmezéseket, de jó ideig nem találtam. Magát a történést értem – kimondani önmagamnak, oké… – de valahogyan az egésznek a lényegét nem tudtam megfogni… Éreztem, hogy van itt még valami, ami nem tárult fel előttem.
Csak nemrég értettem meg, hogy mennyire fontos ez: kimondani valamit, legalább önmagunknak!
Leginkább szembetűnően az Ultrarövid Terápiás kezelések során jön elő ennek fontossága és ennek kapcsán értettem meg, hogy mennyire fontos hangos szóval kimondani azt, ami bennünk van! Nem, nem elég a gondolat, nem elég fejben tudni, nem elég leírni… Amíg nincs kimondva valami hangosan, addig nem vizsgázott le!
Volt olyan szélsőséges esetem, aki a terápia során egyáltalán meg sem tudott szólalni. Hihetetlen volt… mennyi fájdalom, trauma, elfojtás, elakadás a mélyben… de nem ijedtem meg. Szóltam én helyette, mert nem ment másképp. És működött a dolog. Megkönnyebbülést hozott, elindult az oldódás. Ez persze egyetlen szélsőséges eset volt…
A legtöbb alkalommal, amikor eljön valaki és szembe kell néznie az anyjával, vagy az apjával, vagy a kicsi gyermek énjével… meg sem tudnak szólalni hirtelen. Idő kell, amíg oldódik valaki, annyira, hogy hangosan kijöjjenek azok a szavak, amik gondolatként ott sokasodnak, szárnyalnak, tolonganak belül… Számtalan gondolat, érzés, szándék… de mind csak akkor válik igazán jelentőssé, erőteljessé, igazivá, amikor hangos kimondásra kerülnek!
Ma már értem. Értem, látom, hogy miért fontos KIMONDANI.
Nagyon sok helyzetben szükséges ez. Nem lenyelni, nem csak rágódni rajt, nem csak fejben tudni. Odaállni, szembenézni, vagy halkan elsuttogni… De KIMONDANI. Hangos szóval. A hang érezhető, érzékelhető rezgéseivel. Ott vizsgázik igazán, ott válik ‘igazivá’. Ezért is fontosak a kinyilatkoztatások, a kijelentések… befixálják a térbe azt, ami addig akár kérdéses lehetett. Megértést hoznak, összeállnak, könnyebben értelmezhetővé lesznek. HATNAK.
Néha kell, hogy kimondjuk. Legalább magunknak… ezzel kiderülhet, még önmagunk előtt is, hogy mi az igazság.
Zentai Anna
Kép: Pinterest