Halál és Újjászületés lehetősége a térben

Ketten írtak ma nekem, hogy meg akarnak halni. Mindketten férfiak.
Most válaszolok. Nem csak nekik, inkább mindenkinek, aki ebben van.
Sokan sokféleképpen éljük meg a jelen időszakot. Van, akivel éppen semmi különleges nem történik, a dolgok, mintha állnának, vagy jól van, béke van, nyugalom van. Van, aki nagy örömben van éppen, aki aratja a győzelmet, a sikert, a boldogságot. …és van, aki éppen meghalni készül…
Mindig arra intek mindenkit, aki a jelenlegi energiákról beszél, vagy kérdez, hogy ne általánosítsunk! Vannak dolgok, amik mindenkire igazak, csak másképpen és vannak dolgok, amikben mindenki mást él meg éppen, mert más tapasztalási utat járunk és máshol tartunk. Tudatosságban, rezgésben, fejlettségben, érettségben. No és az, hogy veled mi történik, azt nem az általános égi tranzitok fogják lényegében megmutatni, hanem az, hogy ők a te személyes képletedhez hogyan kapcsolódnak! Ez a személyes érintettség az, ami miatt mindenki másképp éli meg ugyanazt.
Azok, akik a múltban már meghozták a döntést az életük bármely területén önmaguk mellett, akik jól választottak; illetve azok, akik dolgoznak-dolgoztak már magukon és megtisztították már magukat a felvett, idegen mintázatoktól, átírták programjaikat, feldolgozták múltjukat, most nagyon jó időszakot élhetnek meg. Sorra jönnek az eredmények, vagy beüt egy-egy nagyobb ajándék, amit már régóta vártak az élettől, vagy az is lehet, hogy már egy ideje itt van és elégedettségben telnek a mindennapjaik.
De vannak köztünk olyanok is, akiknek most nagyon nehéz.
(Ilyenkor mindig javítok – magamat is, vagy mást is, aki nyitott rá – hogy valójában a hitrendszer az, a program az, ami nehéz – mert ha az már nem lenne, akkor könnyű lenne most is!)
De van, hogy nagyon mélyponton vagyunk, hogy fáj, iszonyúan, még csak nem is a test, hanem még inkább a lélek! …és úgy érezzük, hogy nem bírjuk tovább, ez elviselhetetlen, hogy belehalunk… Most különösen, mert ÚJJÁSZÜLETÉSBEN vagyunk éppen!
Olyan ez, mint a kígyó, ami éppen levedli a bőrét. A régi levedlése egyáltalán nem egyszerű.
A Szaturnusz, aki által most egy kb. 30 éves kört zárunk, a Vízöntő csillagkép alatt jár, ugyanakkor az Eridanus folyó, a Szobrász és a Főnix csillagképek felett! Most jár az Eridanus torkolatánál, elérte már a Belső Út végét, a Próbák Útjának megérkező részét! Itt ragyog a Szobrász is, aki üzeni, hogy nagyon mélyen most kimunkáljuk magunkban azt, ami nem vagyunk, kristályosodik a személyiség, csiszolódunk, alakulunk… Mélyen lent pedig a Főnix ragyog! Az tehát, amit most halálnak élhetünk meg, valójában nem halál – hanem az újjászületési folyamatunk része!!!
Akkor nehéz, ha ellenállunk, ha ragaszkodunk régi korlátozottsághoz, hitrendszerekhez, ha nem vagyunk hajlandóak a már megtanult dolgokat alkalmazni, változni és változtatni. Ha nem vagyunk hajlandóak ott értékelni magunkat, ahol valójában vagyunk és vállalni azt, aki vagyunk és beleállni az erőnkbe, képviselni azt kifelé, mások felé is! Ha nem húzunk határokat. Ha nem haladjuk meg a saját megszokott komfortzónánkat és nem kezdjük el valóban másképp csinálni!
Ez a folyamat, ami most mélyen befelé, önmagunk mélységeibe visz, azért visz le a mélybe, hogy felébredjünk, hogy rájöjjünk, hogy mélyen megértsük végre a lényeget! Hogy ne játsszuk tovább azt a szerepet, ami nem működik. Hogy ne engedjünk olyat tenni magunkkal, ami nem jó nekünk. Hogy végleg lezárjuk és kizárjuk azt, ami nem boldogít, hanem pusztít és rombol. Kívül is, belül is.
Újjászületünk tehát és nem kell átsietni és megúszásra játszva, gyorsan letudni ezt a folyamatot. Mert ha már ebben vagyunk, akkor nem is lehet. Akkor az segít ki az árból, hogy hagyjuk magunkat mélyre sodortatni az örvénnyel.
Aztán, egy szent pillanatban, megérkezik a kegyelem, akkor, amikor nem is várjuk és kidob az örvény, megerősödve, felfényesedve, új fényben ragyogva…

Zentai Anna

Kép: Pinterest