Hogyan legyünk boldogok? – avagy az Oroszlán csillagkép üzenetei
A belső béke, az életöröm, az életszeretet olyan minőségek, amelyek megélése sokak számára hőn várt állapot, másoknak időnként beköszönő ajándék-pillanat, megint másoknak pedig már az állandó jelenvalóság. Nemrég elgondolkodtam azon, hogy ez a csodálatos érzés, az életem szeretete, az az érzés, amit már elértem – hogy végre jól érzem magam a bőrömben és mindennel elégedett vagyok, ez pedig békét és jóllétet okoz – valójában min is múlt, min is múlik? ..és tudjátok, nagyon egyszerű válaszra jutottam.
Az, hogy elkezdek önmagam lenni és minden területen akként viselkedni, megnyilvánulni, a lelkem hívásait követve, közben kipucolni, ami nem hozzám tartozik és megengedni azt, ami igen – az csak a kezdet volt, egy felszínen zajló folyamat. Valójában egyetlen lényegi ponthoz jutottam el magamban, ami alapján azt tudom mondani: “SZERETEK ÉLNI” – ezt pedig tökéletesen meg tudom feleltetni az Oroszlán csillagkép üzeneteinek.
Az Oroszlán az életöröm állapotának illusztrációja a csillagos égbolt nagy, bölcs könyvében. Nem is cselekvés, hanem állapot, amit ez a csillagzat megjelenít. Az életszeretet, az öröm természetes állapota. Az Oroszlán szíve, a Regulus csillag koncentráltan jelképezi az öröm és szeretet sugárzó, mindent felfényesítő-betöltő állapotát. Egyedül ez a csillag érintkezik a Napúttal, a Cselekvések Útjával – azaz mindenből, amit magunkban végigjátszunk, kidolgozunk, megélünk, egyedül ezt a szeretet-állapotot érdemes a gyakorlati életben működtetni.
Ennek pedig egyetlen kulcsa csak ennyi: a Feltételek Nélküliség!
Ez a kulcs, ez a megoldás, ez a belépőkód az életszeretet természetes létállapotába.
Amikor el tudok jutni abba az állapotba, hogy semmitől nem teszem függővé azt, hogy jól érezzem magam, hogy semminek (és senkinek) nem rendelem alá a boldogságomat, amikor semmilyen feltételt nem támasztok a saját életem teljességéhez – sem időkorlátot, sem elérendő célt, valóban semmit… Egyetlen olyan dolgot sem mantrázok, még fejben sem, hogy ‘egyszer majd, ha ez és ez meglesz’, ‘ha az enyém lesz’, ‘majd, ha ezt elérem’, ‘majd, ha ezt megkapom’, ‘majd, ha ez már itt lesz’, ‘majd ha én magam ilyen leszek, ez és ez leszek’, stb.
Akkor, amikor már semmilyen feltételt és semmilyen elvárást nem támasztottam a saját boldogságom elé – akkor egyszerűen csak azt tapasztalom, hogy ITT VAN.
Ha végiggondolom és végigérzem ezt, akkor egy fontos összetevő tűnik még ki ebből, amit úgy fogalmazhatnánk meg, hogy A FÁJDALOMTEST ELENGEDÉSE. Egyszerűen, ha végiggondolom, mik voltak azok a dolgok, amik miatt azelőtt nem éreztem igazán, maradéktalanul jól magam és miért nem engedtem meg magamnak azt, hogy boldog legyek, akkor azt veszem észre, hogy minden esetben köthető volt a kifogásom valamilyen, a múltban vagy jelenben megélt “fájdalomhoz”, szomorúsághoz, nélkülözés- vagy hiányérzethez. Ezek a minőségek pedig minden esetben azért voltak jelen, mert a múlt élményeiből táplálkozva még életben tartották, életerővel táplálták a fájdalomtestemet.
Amint átláttam, hogy aki ÉN vagyok és ami a fájdalom, az két különböző valami – amint különbséget tudtam tenni az ÉN és a fájdalomtestem között, azonnal megjött a megoldás! Rájöttem, hogy minden fájdalom kioldható, feloldható, elengedhető, leválasztható magamról. ÉN nem a fájdalom, hanem az ÖRÖM vagyok! Minden más, ami hozzám kapcsolódott, az nem én vagyok.
Amint képesek vagyunk hát elengedni és feloldani minden rossz érzést, hiányérzetet, fájdalmat – azonnal azt tapasztaljuk, hogy nem marad más, mint az öröm, a szeretet, a hála, a béke. A teljesség. Ebben az állapotban pedig igazi csodák születnek, feltámad a kreatív, alkotó énünk, a fényünk átsugárzik másokra is és felébreszt, táplál, ad. Figyeld meg te is: mivel állsz ellent a saját boldogságodnak? Mi lenne, ha ezeket a feltételeket… egyszerűen csak elengednéd?
Szeretni tehát feltételek és elvárások nélkül nem csak másokat és nem is csak önmagunkat – de a puszta létezésünket, az életünket… ÉRDEMES!
Zentai Anna
asztrozófus
Kép: lunaf.com