A megítélés bezár – a nyitottság kitár

A megítélés bezár – a nyitottság kitár

20210212_160329

Tagja vagyok egy kreatív csoportnak. Csodálatosan szép alkotások születnek ott, amelyeket nap, mint nap megosztanak egymással a résztvevők. A csoport egyik tagja különösen szép, igényes, gyönyörű, minőségi és rengeteg mennyiségű terméket oszt meg velünk.
Hónapok óta csak ámulok azon, hogy milyen meseszépek a munkái és mennyi finomság, ízlés, szeretet, báj és szépség bújik meg bennük. A kedvenceim az egész csoport műalkotásai közül – az övéi. Sorra osztja meg velünk, albumokba gyűjtve a munkáit, én pedig, a többiekkel együtt csak bámulok, hogyan lehet vajon ennyi ideje valakinek, ilyen gyönyörűségeket készíteni?
Osztottam, szoroztam. Én is alkotok. A napom nagy részét jó ideje a ház körüli teendők teszik ki. Nagyon sok minden függ a gyerekemtől, a neki szükséges dolgoktól is. Munkára is sok idő megy, de már jóval kevesebb, mint régen. Van időm alkotni is. De ha jóindulattal számolok is, akkor sem elég egyetlen év ahhoz, hogy annyi terméket alkossak, mint ez a hölgy egy év alatt.
Más is feltette már neki a kíváncsi kérdést, hogy vajon hogyan csinálja, hogy lehet ennyi ideje? Egyik nap én is megkérdeztem, egy újabb szemet gyönyörködtető poszt után. Privátban kaptam a bizalommal teli, egyszerű, de őszinte választ: Ő súlyos beteg. Semmi mást nem tud csinálni, csak ezt. Ez tartja életben. Ebben van az egyetlen öröme.
Sejtettem, hogy van valami ok, ami nem látszik, amiről nem tudunk. De még én is megilletődtem egy kicsit, amikor a konkrétum kiderült. Megszoktam már jó ideje, hogy nem ítélkezem, nem döntök el előre dolgokat emberekről, amíg meg nem ismerem őket, vagy a konkrét okokat a háttérben. Most azonban ismét tanultam azt, amit amúgy is figyelek: hogy mindig van olyan ok, olyan válasz a háttérben, amiről nem tudhatok, ami valami teljesen más, mint azt én gondolom, vagy amit el tudok képzelni.
Hatalmas tanítás ez. Évek óta figyelem, főleg, amióta találkoztam egy bizonyos önismereti módszerrel, ami kifejezetten erre a törvényszerűségre alapul. Bizony, ezt is alapvető lenne nap, mint nap szem előtt tartanunk: agyalni, következtetgetni, számítgatni, megítélni, ítélkezni, véleményezni nem éjó dolog és nem is érdemes előre. Soha, senkiről és semmiről.
Mindig érdemes azonban fenntartani a lehetőséget arra, hogy az adott helyzetben kiderül valami olyan, amiről még eddig nem tudtunk. A legtöbb problémás helyzetben, amikor azt látom, hogy megoldás születik, akkor nagyon sok esetben pontosan ez történik! A probléma csak addig létezett, amíg hittünk valamit. Aztán, amikor kiderül, hogy mi a valós helyzet, akkor kiderül, hogy nincs is probléma – vagy azonnal megoldódik.
Úgy érzem, nem elég ezerszer elmondani. Nem elég milliószor sem: soha ne ítélj meg másokat! Soha ne ítélj meg egy helyzetet sem, ne következtetgess, hogy mi és hogyan lehetséges, mert valószínű, sőt, szinte biztos, hogy a dolgok másképp oldódnak meg és amíg csak agyalsz rajt, addig azzal is blokkolod a megoldást!
Nyitottnak kell lenni a más nézőpontokra. Sokkal többet hoz.
Eszembe jut a volt férjem. Amikor elkezdett neki nagyon jól menni az, amit csinál és egyre többen ismerték meg, akkor mindenki azt hitte, hogy elköltözött Budapestre és különböző véleményeket alkottak róla, amiből sok gondolat negatív volt. Gyakran látom is ezt, hogy amikor valaki látszólag sikeres lesz, akkor azt mondják rá: változik. Megváltozott. Hát ez egyáltalán nem biztos.
Valójában soha nem költözött el. Valójában soha nem volt igaz egyetlen negatív vélemény sem. Nem csak az ő esetében. Másoknál sem. Sokaknál látom – és magamon is tapasztalom -, hogy amikor több ember ismeri meg őket, akkor negatív impulzusokból is többet kapnak, így határokat kell húzniuk. Ez alapvető szükséglet, sokszor a szellemi-lelki és a testi egészség érdekében is. Ezeket a határhúzásokat, illetve fejlődési lépéseket és az energia és a nyugalom megtartásához szükséges lépéseket kívülről nem lehet mindig érteni. Kívülről nem látszik, hogy valaki éppen mivel küzd, mit kap, mire miért van szükség. Kívülről nem látszik, hogy mennyi a befektetett energia és munka, hogy mit érez, mi van a szívében. Kívülről nem látszik, hogy otthon fekszik egész nap és ellátják és nem látszik egyetlen elhullott könnycseppje sem, csak a gyönyörű alkotások, amelyeket szívvel-lélekkel tár a világ elé.
Ne ítéljünk hát. Kezdjünk el gondolkodni. Kérdéseket feltenni. Kérdőjelet tenni minden mondat után, amit hallunk, vagy látunk. Ha ezt tennénk, a médiának sem lenne semmilyen hatása. Hát még a bántalmazó kapcsolatoknak! Valahol el kell kezdeni. Kezdjük el itt és most! Szívvel, lélekkel, szeretettel. Nyitottan. Kitárva az elmét és a lelket – bármire, arra is, amiről még nem tudunk!
Csodák fognak ránktalálni. Ez is az Uránusz és a Vízöntő jel mostani üzenete: kitágítani a tudatunk határait, a nézőpontjainkat.
…és még valami. Pár napja itt van már a jegyzeteim között ez a pár sor. Ide kapcsolódik, hát ideteszem:
Mindenki tud valamit, amit csak ő maga tud. Mindenki zseni valamiben. (Zoli mondta nekünk anno a tanfolyamon: – Van Uránusz a képletedben? Hát akkor zseni vagy! 🙂 ..csak mindenkinek máshol és máshogyan áll…)
Ha valaki sikeres, gazdag, stb. akkor én annak örülök! Hát milyen jó ez! Ez egy pozitív, jó dolog. Örülök, hogy neki jó és ezzel a kollektívnek is jó. Ugyanakkor, amit mások sikernek látnak, az nem biztos, hogy az illetőnek is az. Neki lehet, hogy más a siker. Az ő szíve talán mástól tud boldog és elégedett lenni. Lehet, hogy az, amit az egyik a másiktól irigyel, azt szívesen odaadná neki, mert neki éppen az a része terhes, vagy nem kell! Inkább mást tartana meg helyette…
…és a legfontosabb: ha látsz valakit, aki a te szemszögedből sikeres, akkor azt nézd, hogy ő hogyan csinálta, hogy mi az, amit te tanulhatsz tőle, vagy általa! Vajon hogyan tudod az általa képviselt dolgokat hasznosítani a saját sikered érdekében? Ez nem jelenti azt soha, hogy valamit lemásolsz tőle, hanem éppen az a lényeg, hogy te azt tedd, amit te akarsz, amit egyénileg csak te tudsz, vagy csak úgy tudsz tenni. …és milyen érdekes: gyakori, hogy amikor az ember eléri az első terveit és abban sikeres lesz, akkor rájön, hogy nem is ez az, amit akar és nem is ez teszi boldoggá. Ekkor tisztul le az, hogy igazán, valójában mi ad számára békét és teljességet!
Kövesd az örömeidet, a jó érzéseidet! Ez a legtöbb, amit tehetsz magadért és a valódi sikeredért.
<3

Zentai Anna

Az írásokkal kapcsolatos minden kérdést, észrevételt meg lehet írni e-mailben, a Kapcsolat linken található címen.