A lélek ragyogása

“Ragyogsz!” – mondjuk sokszor egymásra, amikor megérezzük a fény csillogását a lelkében, a szemében, a lényében.
De mi ez a ragyogás, ami a lényünkből fakad és még látható formában is meg tud nyilvánulni?
Az asztrológiában a Nap képviseli a feltétlenül áramló szeretetet, a fény sugárzását, az energia adását, árasztását. Amikor ezt a szeretet-erőt engedjük áramlani, először önmagunk felé, majd önmagunkat feltöltve mások felé is, akkor ez a fényesség kiütközik, kívül is látható lesz.
Nem véletlenül a két fő világító, a Nap és a Hold, a sugárzó szeretet és a lélek princípiuma tartozik testi szinten a szemekhez. A szemek ragyogásában ott árad az a fény, ami a szeretet-teljességben való létezés ismérve és a lélek fényessége, teljessége is érezhető rajtuk keresztül. Aki nem ad önmagának szeretetet, aki nem engedi feltöltekezni a lelkét abban, amivel a lelke azonosulni tud, amiben jól érzi magát, amiben a lelke elmerül és feloldódik, annak szemében üresség és fakó fény pislákol. A lélek ragyogása tud csak kiülni a tekintetre. Aki önmagát engedi szeretni, az tud csak másoknak adni, hiszen már tudja: végtelen forrás ez, melyet csak engedni kell megnyílni és amely kiapadhatatlan…

 

anapos