2019. október 24. csütörtök – 25. péntek

2019. október 24. csütörtök – 25. péntek

20191021_123507

Az Angyal alig látható, leheletfényű csillagai között, egyben a Skorpió jelében járó Nap által most figyelmünk a rejtett, mélyebb, láthatatlan területekre, működésekre irányul. E napokban így láthatunk rá belső működéseinkre is annak érdekében, hogy akaraterőnket, öntudatosságunkat, bátorságunkat gyógyítsuk és beleállva erőnkbe, önvalónkba, merjünk kiállni önmagunkért.

A Hold csütörtökön az Oroszlán csillagkép alatt haladva idejét mutatja annak, hogy visszatekintsünk sorsunk útján, tanuljunk a múltból, rálássunk saját működésünkre, így fejlődve visszavegyük sorsunk uralását, életünk vezetését a saját kezünkbe. Az Oroszlán csillagtere maga az életöröm áradó állapota, amely a természetes létállapotunk. Most könnyű ide visszatalálni, ezt átérezni. (Ha nem sikerül, figyeljük meg, mivel akadályozzuk még önmagunkat ebben és törekedjünk annak a minőségnek az elengedésén, feloldásán! Lássuk meg: csupán saját teremtő erőinket tanuljuk megfelelően használni.) Pénteken már a Szűz csillagképbe lép a Hold, így fokozottabban ideje jön a belső elindulásnak, illetve a múlttól való ellépésnek, a már idejétmúlt dolgoktól, magatartásformáktól való elrugaszkodásnak.

Egy égi háromszög állt most fel az égen, melynek a Vénusz és a Neptun az alapja, a csúcsán pedig a Szaturnusz-Plútó együttállás halad. Pénteken déltájban lesz egzakt a Vénusz és a Plútó szextil kapcsolata, amely segíti és támogatja a termékeny erők működtetésének, kapcsolatainknak, női mintáknak és vágyak megélésének az átminősülését, magasabb szintre emelését. Eddig megszerzett tapasztalataink beérése ez, ebből kifolyólag pedig felismerések, összegzések, előre mutató meglátások érkezhetnek. A megélés alapját egy erős és mély érzelmi inspiráció adja, ami ebből leszűrődik, az pedig gyökeres átalakulása az eddigi rendszereknek. Legyen szó olyan rendszerről, ami szerint gondolkodunk, vagy élünk, amit működtetünk, akár szellemi, vagy gyakorlati szinten – most rájövünk, hogy annak már lejárt az ideje, illetve arra is, hogy mi az, ami életképes és mi nem az. Mindezt most kellemes, vágykeltő, harmonikus, a jövőre érzékelő, előre mutató érzések kísérik. Ez a vágyakkal teli belső átalakulás, félelem-meghaladás, térkészítés és beérés már a jövő áldásaira való felkészülésről szól. Érezhetjük, érzékelhetjük, hogy a most zajló változások által mi vár ránk, mi érkezik meg végre az életünkbe. Lépésről lépésre öntődik anyagba a láthatatlan.

Zentai Anna