2015. február 01.
Február 01. vasárnap – Az általában békés vasárnap helyett most egy igazán mély élményekkel tarkított hétvégét élhetünk. A délelőtt folyamán a Hold újra bekapcsolódik a tudati határok kitágítását jelző Uránusz és a sorsemelő erőket megjelenítő Plútó kapcsolatába. Sokat tanulhatunk most arról, hogy mikor van ideje az érzékenységnek, a lelkiségnek, az alkalmazkodásnak, és mikor az önérvényesítésnek, az erőteljességnek, a változásnak. Szeretnénk együtt működtetni a kettőt (érzelmek és szenvedélyesség, odaadás és céltudatos erőkifejtés), de először meg kell ismernünk a két oldalt, hogy egyensúlyba hozzuk. Ami megvalósítható ezen tapasztalatok által, az továbbra is a szellemi fellélegzés. Ideje rádöbbenni, hogy nem az anyagban van a lehetetlen, hanem a fejekben. Az életünk nem tesz lényegi akadályt a vágyaink elé – csak a tudat teszi azt oda. Ideje elfogadni másfajta gondolatokat – ez által érezhető a szabadulás, a karmatisztító erők működése. MOST, ezekben a hónapokban van esélyünk arra, hogy a mindig is bennünk élő, eleve magunkkal hozott, igazi vágyainkat megvalósítsuk, tehetségeinket működtetni kezdjük! A kihívások nem azért jönnek, hogy megijedjünk, hanem azért, hogy ezeket vállalva fejlődjünk tovább és megteremtődjön egy új korszak, mindenki számára.
A Hold a Rák jegyében a nosztalgiázós, emlékeket felidézős, régi képeket nézegetős, anyáskodós, gondoskodós napokat hozta el. Mögötte már az Ikrek csillagkép, vagyis mindemögött szellemi szinten érzékelhetőek a különbözőségek, meg tudjuk különböztetni a múlandót az örökkévalótól, ez alapján választhatunk is, merre tovább.
Késő délután teljesedik be a Vénusz és a Neptunusz együttállása, a Vízöntő csillagképben (a Zodiákus évkörön ez a Halak jegy első dekádja). Révülős-hangolódós, mélyen érzős napok telnek. Képileg-vizuálisan érzékelhetünk és érzékeltethetünk (pl. művészi formában, írással, rajzzal, zenével is). A Vízöntő Angyal a szabadság, a tisztaság angyala, de ő kapcsolja össze az égi és földi világot is, a víz által információkat szállítva e kettő között. A mélyről megszólaló érzelmek most tisztulásra, oldásra, gyógyulásra vannak ítélve. Meglehet, azt tapasztaljuk, hogy valamely érzést, vágyat még nem sikerül az anyagban kiélni – ilyenkor nem arról van szó, hogy annak nincs létjogosultsága, hanem arról, hogy nem most van, még várni kell, türelmesen és kitartóan.
Kis segítség az értelmezéshez: nem a „mi történik kívül?” a lényegi kérdés, hanem a „mit élek meg?” és a „miért? – minek az érdekében?” kérdéseken érdemes filozofálni. (Vagy lehet egyszerűen csak hagyni is, tudni, hogy a puszta tapasztalásért vagyunk, a cél pedig a hazatérés…)
Zentai Anna
http://