Tűréshatár

Tűréshatár – avagy a skorpió Szaturnusz végső játszmája


Annyi oldalát és analógiáját tapasztaltuk már meg az utóbbi időben a skorpió Szaturnusznak, hát még a vele uralmi cserében lévő bak Plútónak! Adjunk hát hozzá még egyet, lényegit, leginkább aktuálisat!
A Skorpió minőségről gyakran írom, hogy az érzelmi biztonság, a belső, lelki stabilitás analógiája. A látszaton túli valóság, a rejtett működések megtapasztalásának birodalma. (Millió gyakorlati megjelenése mögött ezt a működtető erőt érdemes észrevenni.) Ugyanakkor sok forrásból érezni most, hogy végképp eljött az ideje annak, hogy minden egyes ember igazán önállóvá váljon, önálló döntéseket hozva haladjon életében, nem más, külső személy vagy hatás iránymutatása alatt cselekedjen, hanem saját magába, saját szívébe nézve válasszon a lehetőségei közül. A Szaturnusz, mint a sorsfeladat jelölője a lelki biztonság fázisában, illetve a bak Plútó, aki szintén a sorsemelő erő a küldetés felvállalása által, de akár az Oroszlán alatt haladó Jupiter is, aki az önirányítás, a sors uralásának tanítását hozza, mind ebbe az irányba terelnek. Gyakran úgy is, hogy belekerülünk egy nehéz, kínzó állapotba, szenvedünk vagy tűrünk, egészen addig, amíg a tűréshatár legvégére, maximumára érünk, ahol végre átfordulhatunk. Bármilyen szép és jó is egy bizonyos állapot, tevékenység vagy helyzet, ha egyszerűen más a dolgunk és más által tudunk magasabb minőségbe emelkedni, akkor itt az ideje búcsút inteni neki és továbblépni, meghaladva önnön magunkat.
A kérdés most az: meddig adod át másnak az uralmat a sorsod felett? Elkezded-e a saját képzeléseid alapján megteremteni saját világodat? Fényből építkezel-e?
A vonzás törvénye működik. Aki bent bizonytalan, az kívül is a hasonlót vonzza. Aki most kérdez, az egy idő után összezavarodik. Aki viszont a stabilitást választja, rátalálva saját belső magjára, annak rezgésszintje megemelkedik. Olykor el kell engednünk szeretteink kezét, el kell engednünk azt, akinek segítettünk és el kell engednünk azt is, aki nekünk segített. Mert az önállóvá válás, az érettség, a saját boldogságunkért való önálló felelősség ideje ez.


Zentai Anna