Szerepjáték

Mi mindannyian csak szerepeket játszunk és a szerep, amit leosztottunk magunknak, nem mi magunk vagyunk. Életek hosszú útján át cseréljük, változtatjuk, alakítjuk szerepeinket. De lényegében, a láthatón túl, egyetlen minőség van: a szeretet.

Mi mindannyian elmondhatatlanul szeretjük egymást.
Valójában nincs ellenségeskedés, nincs rosszindulat, nincs vádaskodás és megvetés. Valójában mindannyian pontosan tudjuk, hogy ezek szerepek, amik a tapasztalást, a megélést, a megismerést, a döntések meghozatalát szolgálják. Az utálat, a gyűlölet csak a felszín. Egy másik dimenzióban pedig jót nevetünk rajta, vagy ügyet sem vetünk rá – csak a szeretet és a hála marad, hogy eljátszhattuk egymással e szerepjátékokat és megélhettük, amit megélni kívántunk.

Zentai Anna