Retrográd Szaturnusz a Skorpióban

Retrográd Szaturnusz a Skorpióban – Újra a tűréshatáron 

Ismételjünk hát, mert úgy látom, rátok fér smile hangulatjel 
A Nyilas jegyébe nemrég belépett Szaturnusz, most újra visszahátrált a Skorpióba. Nagyon leegyszerűsítve, de érdemes észrevenni az események mögött, hogy miről is szól az idő. A Nyilas az igazság, a hit, a magasabb bölcsesség jele, a Szaturnusz itt haladva idejét mutatja annak, hogy amit tanultunk, azt le is hozzuk a gyakorlatba, a hétköznapjainkban is éljük; hogy amit eddig csak hittünk, azt most már tudjuk is! Hogy megerősítsük hitünket és tudásunkat, akkor is, ha az, amit az anyagban látunk, ellentétes azzal, amit érzünk és belül tudunk. Ez az ellentétes helyzet nem azért van, mert nem jól érzünk valamit, hanem éppen azért, mert próbára teszi a hitünket, bízunk-e benne igazán és így akar megerősíteni.
A Skorpió jeléhez gyakran kötik a halál fogalmát, ami itt jelképes minőség. A halál minden esetben egy magasabb dimenzióba, magasabb életminőségbe való átváltást, átalakulást jelent. A skorpiói megéléseknél csak az változik, ami anyagi, kézzel fogható, éppen azért, hogy megmutatkozzon a láthatatlan, a belső tartalom, a lelki töltés és a mögöttes működést megismerjük.
A Szaturnusz hátráló mozgása tehát most visszahoz megéléseket – fontos, hogy nem az eseményt hozza vissza, persze, lehet, hogy azt is, de ha itt megállunk az értelmezésben, akkor még nagyon a felszínen kapirgálunk és nem érjük el a lényeget! A mostani élmények valójában a belső munkát, a lehetőséget hozzák vissza arra, hogy elkezdjünk magunkban, odabent, a látható mögötti láthatatlanban keresgélni, hogy megismerjük végre az igazi, mögöttes működéseket és megleljük saját belső erőnket, igazán stabillá, biztossá válva, nem másokra támaszkodva, hanem önnön belső forrásunkat felfedezve!
Egyénenként változó, hogy ehhez kinek meddig kell elmenni a megélésekben. A Skorpió a halál és a végzet, a Szaturnusz pedig a határvonal, amit saját magunk húztunk meg, a fejlődésünk érdekében. Vagyis ez az időszak ismét eljuttathat a tűréshatárig, a végső határokig. Amikor már teljes bizonyossággal tudunk, amikor már meghaladtunk és beértünk, amikor már tökéletesen biztosak vagyunk magunkban és érzéseinkben – akkor megérkeztünk és élvezhetjük az eredményeket.
Az számít tehát, hogy elkezdünk-e a látható mögött keresgélni? Hiszen nem az a teljes igazság ami a felszínen van, hanem az, ami annak gyökerében rejlik, mögötte működik. Aki igazán keresni akar, az keres. Aki választ akar találni, az talál. A válaszok keresése közben ne feledjük: amennyi energiát fektetünk a kérdésbe, annyi jön vissza a válaszban. Nem sajnálni kell az energiát (pl.: lusta vagyok elmenni, messze van, sokba kerül, van könnyebbik út, mástól is könnyebb kérdezni, mint nekem hangolódni, stb.) hanem befektetni, rááldozni és akkor megtérül! Ha érdemben járok utána a kérdéseimnek, akkor megjön az érdemi válasz.

ZA.