Nyomógombok

Nyomógombok

nyg

Nyomógombok.
Így hívjuk azokat az impulzusokat, amelyek indulatot, ítéletet, rosszallást, neheztelést, dühöt, haragot, sérelmet, bármilyen rossz, lehúzó érzést váltanak ki belőlünk.
De ezek csak nyomógombok – amik felhozzák, megmutatják, hogy milyen tudati korlátok vannak még bennünk. Ezek mögött legtöbbször feldolgozatlan múltbeli sérülések és beidegződött minták vannak, amiket másoktól láttunk és elfogadtuk, gondolkodás nélkül, pedig téves mintákról van szó.

Nálam is gyakori eset, hogy írok, mondok valamit, és mások teljesen mást értenek alatta, olyan dolgokat, amik nekem eszembe sem jutnának, vagy ítélkeznek, nem tudva, hogy mi áll az mögött, amit, vagy ahogyan írtam. Ilyenkor a nyomógombok kapcsolnak be, jelezve, hogy még kitisztítandó minőség van a tudatban és a tudatalattiból valami befolyásolja, elhomályosítja a tiszta látást, értést. Lehet rajt dolgozni, sok jó módszer van erre, vagy egyszerűen csak tanulni a világ működését.
Egy írót megítélni az írásairól amúgy szerintem ugyanaz, mint egy színészt megítélni a szerepeiről.
No és van olyan is, amikor ezeket a nyomógombokat tudatosan, direkt módon használjuk. Vagy érzékeltetésre, vagy arra, hogy igenis kiderüljön, hogy beüt-e valakinél, vagy nem, hiszen célzottan egy (vagy több) bizonyos minőséget hívatott kitisztítani egy adott írás. Az egó falai olykor nehezen törnek át – de megéri kipislogni közülük.. nagyon is! Ebben a direkt használatban azért van egy határ, amire érdemes odafigyelni. Nem arról van szó, amikor két ember vita közben kioktatja egymást. A szeretet feltétlen. Ha valaki feltétlenól, valóban szeretek, akkor nem oktatom ki, nem támadom őt. A nyomógombok direkt használata inkább hasznos egy-egy terápia, vagy hasonló helyzet alkalmával.

Ide vágó idézetek, innen-onnan:

“Felelősséget vállalok azért, amit mondok, de nem azért, amit te értesz.”

“Ami nem tetszik bennem, azt javítsd ki magadban!”

Zentai Anna

Kép: Pinterest