Mi a Húsvét?

Mi a Húsvét?

Mi az az ünnep, amit ma Húsvétként ünneplünk? Erről beszélgettem tegnap este egy kedves ismerőssel, aki érdekes meglátásokra vezetett rá. Íme.

Az ősi természeti ünnepeinket a keresztény hagyomány jócskán eltorzította, saját kreálmányait húzta rá. A Természet és a népi hagyomány szerint is, egy esztendő négyszer kezdődik, vagyis négy fontos pont van a Napúton, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak. Ma ebből már csak kettőt ünneplünk, ugyanakkor nem is tudjuk, hogy mit ünneplünk pontosan.
A téli napfordulóval a Fény Születését ünnepelve, ma már Karácsonyt mondunk. Ekkor indul el a Nap (a Fény) a látszólagos, Földről nézett útjának legmélyebb pontjáról felfelé, így egyre növekszik a Fény a földi világban.
A tavaszi napéjegyenlőségnél (március 20-21 környéke) jön el az a pillanat, amikor a Fény győzelmet arat a Sötétség felett és átveszi az uralmat a földi világban, innentől egyre növekszik a napos órák száma. Ám ahhoz, hogy ez a külső fény beépüljön a lélekbe, a belső világba is, meg kell történnie az első holdtöltének, amikor a Nap teljesen szemben áll a Holddal. A Nap adja a Fényt, a Hold a lélek szimbólumaként befogadja, magába engedi azt. Ettől kezdve beszélhetünk igazán arról, hogy a Fény győzelme megtörtént – ezt ünnepeljük a Húsvéttal is. Bár itt máris van némi torzulás: a telihold utáni első hétvégén ünnepelünk, holott a Természet nem néz hétköznapokat és hétvégéket, naptártól függetlenül működik. Már a holdtöltével, de legkésőbb az utána következő 3 nappal (test, lélek és szellem hármassága, akárcsak a Karácsonynál – dec. 21. utáni 3. napon van dec. 24.) teljesedik ki a Fény befogadása.
A mostani ünnep tehát valójában Tavaszünnep, a Fény Győzelmének ünnepe.

ZenTaiAnna