Létrafokok …az Igaz Szerelemhez

Létrafokok

..az Igaz Szerelemhez

létra2

A fejlődés útja olyan, mint a létra. Egyetlen fok sem hagyható ki. Hiába próbálunk izmainkat megfeszítve átlépni egy fokot, vagy hiába akarunk a létra aljáról egyből a legtetejére ugrani. Az út nem erről szól és a magasban nem tudnánk megtartani magunkat, ha alólunk valami hiányozna!

A kapcsolati létra ugyanígy működik. Mindenki vágyja a legnagyobb, legigazibb szerelmet, de a létra fokait, a kitartó mászást, a közben eltelt időt, éveket, a folyamat alsóbb lépcsőit, már kevesen akarják megélni. Azt hisszük, rögtön a csúcsra jutunk – holott ezt sok minden meg kell, hogy előzze.

Talán nem véletlen, hogy éppen most, a Bika jegyébe lépett Uránusz (Bika = testiség, vágyak, párkapcsolati minták, Uránusz = tudattágító és tisztító erő, nézőpontváltás) idején érkeznek le olyan információk sokakhoz, hogy ideje megnyílni a kapcsolatokra, a szexualitásra és ebben nem jó korlátozni magunkat!  Lévén, hogy a Teremtő is az orgazmus gyönyörteli állapotában idézte meg a teremtett világot, ugyanezt az isteni örömöt élve, az ember is, itt a fizikai világban, ez által új világot teremt. Éppen ezért sem jó határok, kívülről felvett erkölcsi keretek közé szorítani magunkat. Az önmegtartóztatás legtöbbször kifejezetten káros tud lenni. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkivel, úton-útfélen kapcsolódunk és odaadjuk magunkat – hogy én kinek, mikor, hogyan adom oda magam, az a saját döntésem. De mindig azt idézzük meg a fizikai világ tükörképében, amire éppen már megértünk, az önszeretet, a ragyogó isteni lényünk elfogadásának tanulása során. Tehát kapcsolódunk – és ezek a kapcsolatok, mint a létra fokai működnek életünkben. Lemérhető rajtuk a fejlődési szint.

Mielőtt futni vagy táncolni kezdenénk, megtanulunk járni. Ez azt is jelenti, hogy mielőtt az igazi társ megérkezik, előtte megtanulunk kapcsolódni is. Vagyis – és ezen érdemes hosszabb ideig elmerengeni, beleérezni – ha az igazi társamat akarom, akkor nem a sietség, nem az azonnali, türelmetlen kapkodás az út. Nem az, hogy mindenről lemondok és mindenki mástól megtartóztatom magam! Minden egyes kapcsolat beavató tér a következő, magasabb szintűhöz. Gyakori helyzet, hogy mielőtt az igazi társ belépne, kapunk egy majdnem igazit. Egy olyat, akivel szinte minden tökéletes. (Vagy legalábbis annak látszik.) Ezt az időt, ezt a tapasztalást is érdemes egészében, folyamatában látni, az évtizedekkel előtti kezdetektől a jelenig. Ez már a végkifejlet időszaka. Ha már készen állunk rá, akkor megjelenhet a lelki társ, akire azt mondhatjuk: a legjobb!

Hiba rögeszmésen csak egyetlen egyet akarni és nem engedni teret semmi másnak. Hiba nem megnyílni az élet ajándékaira, a beavató élményekre, az érkező, egyre magasabb szintű, élményt adó kapcsolatokra. És hiba az is, ha – amikor már ezek ideje lejárt – benne maradunk ezekben. Benne maradhatunk, mert ezeket – vagy azt az egyet – csak egészen kicsi választja el az igazitól, a tökéletestől. Legalábbis látszólag… Mert az ember olyannyira vágyik a szeretetre, hogy gyakran megelégszik azzal, ami nem a legtökéletesebb. Mert a múlt kidolgozatlan élményei miatt nincs elég hite és nem engedi meg, hogy tökéletesen szeretve legyen.

Te mennyi szeretetet engedsz meg magadnak?

Van egy kitűnő önismereti gyakorlat, hogy fontos felismerésekhez jussunk: végy egy tiszta, fehér papírt és egy tollat. Írd össze, szépen, egymás alá, időrendi sorrendben, az eddigi társaidat! Az fog számítani, ami valós párkapcsolat volt. Készítsd el ezt a listát – ki egyet ír, ki kettőt, ki hármat, ki huszonötöt… amennyi kapcsolatod eddig volt. Majd mindegyikhez, szépen sorban, írd utána, hogy 1. mi az, ami megvolt a vele való kapcsolatban, a vágyaim szerint? 2. mi az, ami nem volt meg ebben a kapcsolatban, pedig vágytam rá?

Most jön a lényeg. Fogd meg ezt a listát és nézd más szemszögből! Nézd meg abból a szemszögből, hogy a kapcsolataid a te tükröződéseid, a társaidat te teremtetted, te idézted meg és te adtál engedélyt ahhoz, ami eddig lehetett és ahhoz is, ami nem – tedd fel azt a kérdést mindegyiknél: mi az, amit itt már megengedtem magamnak és mi az, amit nem? No, itt a lényeg. Ebben rejlik. Nézd végig, időrendben, úgy a listádat, hogy tudatosítsd: minden azért lehetett úgy, mert te azt a dolgot megengedted magadnak – vagy épp nem engedted meg! …ha pedig rossz érzésed merülne fel ennek során, akkor csinálj erre egy oldást, tisztítást, keress egy segítőt és oldd ki célzottan! (Segítő ajánló a Facebook oldal tetején rögzített bejegyzésben.)

Zentai Anna

asztrozófus

Köszönöm a tiszta, felsőbb forrásból letöltött inspiráló üzenetet Ancsának <3