Elkezdődött!

Elkezdődött!

Elkezdődött már az aratás, a szüret ideje az életünkben! Ezt viszont itt és most nem gyümölcshullásra értem, hanem mindazon eredmények learatására, amelyekért az elmúlt években fáradoztunk! Most mindenki visszakapja azt az energiát, amit eddig beletett élete alakításába.

Minden egyes emberre kivétel nélkül vonatkozik, hogy azért jött ide, a földi életbe, hogy megélje az életét, az élményein át, magával hozta a lelkébe láthatatlanul kódolt ‘rend’eltetéseit, melyeket saját maga választott és a lelke tiszta belső hívásai mutatnak, sugallnak. Így lényegében mindannyiunknak az a dolgunk, hogy megtanuljunk a lelkünkre hallgatni és átültetni ezeket az anyagba, megélhetjük egyszerre kint és bent, lélekben és testben ugyanazt – és ez csak a földi ember csodálatos kiváltsága az ismert univerzumban. Ennek a kalandos útnak a során az önazonossá válás a kulcs – felfedezni és kimunkálni önmagunkat, azt élni, ami és aki valójában vagyunk és önmagunkként kiteljesedni.

Ennek jegyében kétféle lehetőséget látok most. Az egyik, ha valaki már jó ideje azon fáradozik, hogy úgy alakítsa az életét, hogy az a szíve szerint működjön, hogy az igazi vágyait élje, nem megfelelve másoknak, nem megingatva külső hatásoktól, hanem mindent megtéve azért, ami a lelkének valójában jólesik és ami őt kiteljesíti. Ha az egyén a helyén van, akkor pedig az egész rendszer jól működik és ez mindannyiunkra hat. Ugyanakkor mindazok az energiák, amelyeket eddig befektetett az életébe, adott életterületre, vagy eredmény, cél elérésébe, már gyümölcsöznek. Hamarosan kézzel foghatóvá válnak az eddigi teremtések!

A másik lehetőség, ha valaki ellene ment eddig a szíve valódi hívásainak – ő most szintén szembesül azzal, hogy amit eddig teremtett, annak milyenek lettek a következményei. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez az út rossz, vagy helytelen, vagy hogy az illetővel bármi baj lenne. Sőt! Egyáltalán nem arról van szó, hogy akkor nekem most le kellene néznem a másikat, mert nem tart ott, ahol én, vagy számonkérhetek rajta bármit is. Lényegében mindannyian ugyanabból a minőségből jövünk és ugyanabba tartunk, csak ki-ki a maga egyéni útja szerint teszi ezt. Aki volt már ott, ahol a másik, az megérti a helyzetét – és tudja azt is, hogy a másik is eljuthat ugyanoda, ahol ő maga van, sőt, akár még tovább is! Minden olyan botlás, tévedés és elkanyargott út, amelyet jár, a szeretet sérüléseiből ered. Ezek pedig most gyógyulni akarnak!

Egy biztos: a jelenleg aktuális égi jelképrendszer csodálatosan tükrözi földi megéléseinket és az amúgy már zajló vizsgázás folyamatában most az aratás ideje jött el. Ez a kettő együtt, összeadódva még erőteljesebb megmutatkozását adja annak, hogy észrevegyük, mit hogyan teremtettünk és hogy ez jó-e a számunkra, vagy nem.

A nagy, hármas bolygóegyüttállás a Jupiter-Plútó-Szaturnusz hármasa december közepéig a Bak jegyében jár ugyanis a Zodiákus körön, így a Szaturnusz az uralkodó felette. A Szaturnusz alapvetően a megszentelés ereje, vagyis az eddigi teremtéseink és tudásunk is, általa vizsgázódnak. Poláris párja nem véletlenül a Nap, vagyis az isteni Fény maga! A Szaturnusz a fény anyagba ültetéséről szól, a világ teremtésének hetedik napjához köthető, így az eddig megalkotott dolgainkon való áldás érzetét, tudását adja. Itt és most, a hétköznapjainkban ez úgy jelenik meg, hogy egyszerűen kiderülnek, világossá válnak, megmutatkoznak dolgok, amik tekintetében tudhatjuk már, hogy amit eddig teremtettünk az életünkben, az számunkra tökéletes-e, valóban a fényt képviseli-e, valóban az igazi érték-e számunkra? Ha igen, akkor ez most csodás eredményeket, ajándékokat ad, stabilizálódással, vagy a hála érzetével jár együtt. A legnagyobb áldásokat hozza. Ha nem, akkor lehetőségünk van, e tisztánlátás értelmében változtatni, a szívünk szerint. Ha valóban az égboltra nézünk, akkor láthatjuk, hogy e nagy, hármas együttállás a Nyilas csillagképben van, amelynek isteni védnöke Artemisz. Ő pedig a Holdban jelenik meg. Vagyis, valójában az ide köthető minden változást, tapasztalást, teremtést és megélést a lelkünk uralja, irányítja, a belső hívásaink szerint!

Ezt erősíti, hogy a Nap a Szűz csillagképbe érkezett, a belső rend, munka, aratás stációjába, a belső fény keresésének terébe. Ez a következő hónapokban csak fokozódni fog! A Szűz stációja után november 6-tól a Nap a Mérleg csillagképbe lép, ezzel megkezdődik a felkészítés a szintlépésre. A Mérleg ugyanis a szív megmérettetésének ideje, arról szól, hogy egyértelműen érezhetővé válik a lélek igazi, belső hívása és ha van még olyan tiszta lelki vágyunk, késztetésünk, amely nem kapott teret az anyagban, akkor ideje ezt felismernünk és visszatérnünk hozzá. Megmérettetik a lelkünk az égi igazságosság mérlegén és most már nem lesz több kifogás! Ezt pedig követi majd november 23-tól a Skorpió és a Kígyótartó időszaka, amely már mindezek jegyében hozza a beavató élmények sorozatát, a felemelkedés lehetőségét! Karácsonyra elérkezünk oda, hogy már nem fogunk tudni hazudni önmagunknak és minden, ami eddig rejtve volt, megmutatkozik. Készen áll már rá az Ember, a tudat, az életünk is… Januártól pedig már egyértelműen annak jön ideje, hogy minden, eddig beért, megalkotott dolgot anyagba hozzunk, megéljünk a hétköznapok szintjén, a gyakorlati életünkben. Ám azt, hogy ez mi legyen – most választjuk ki, most döntjük el igazán!

Amikor elérkezünk oda, hogy kiderül a szív igazsága, nem marad hamis illúzió. Ha eddig nem hittünk annak, amit érzünk, akkor bizony nagyon szégyellni fogjunk önmagunkat, saját magunk előtt is. Egyszerűen nem lesz több kérdés, hogy miért is nem hittük el azt, amit eleve érzünk és tudunk? Ha pedig elhittük és kapjuk érte az áldásokat… akkor kellő alázattal és békével tudjuk azt befogadni, mindannak az útnak és tapasztalásnak a tudatában, ami már mögöttünk van…

Egyetlen dolgot ajánlok mindenkinek: CSAK AZT HIDD EL, AMIT A SZÍVED SÚG, MINDEN MÁS HAMIS ILLÚZIÓ ÉS ELŐBB-UTÓBB MEGMUTATKOZIK! ÉRDEMES KITARTANI ÉS KIVÁRNI! A SZÍV TÖRVÉNYE AZ EGYETLEN, AMELYNEK ÉRDEMES MEGFELELNI ÉS AMIKOR ELJÖN A NAGY SZÁMVETÉS IDEJE, MÁR NEM LESZ TÖBB KÉRDÉS – ABBÓL FOGUNK FELELNI, HOGY MERTÜNK-E A SZÍVÜNKRE HALLGATNI ÉS ENNEK MEGFELELŐEN ÉLNI?

Zentai Anna