2020. február 04. kedd

2020. február 04. kedd

Ha a csillagos ég fénnyel írt, nagy könyvének illusztrációjára tekintünk, láthatjuk: a Nap a Bak és a Vízöntő csillagképek alatt jár, a Bak testénél, a Vízöntő múltat tisztító csillaghullámánál, egyben a Delfin csillagzat alatt. Ideje van a bennünk már megszületett fény őrzésének, sorsfeladatunk tudomásul vételének, felvállalásának, mindez által a múlt terheitől való tisztulásnak, ehhez pedig a Delfintől frissítő, új erőt kapunk. Könnyebben megy most az érzelmi megújulás, a lélek felfrissülése, a játékosság, a gyermeki lélek előhívása magunkból – hiszen, ha igazán mélyen és tisztán látjuk a világ működését, akkor láthatjuk, hogy az élet sem komoly, az egész nagy földi világ az emberi lelkek játéka, örökös körtánc, létspirál, s ha elesünk, majd felállunk újra és futhatunk tovább nevetve, mint a gyermek, aki még nem tanult meg ‘felnőtt módon’ aggódni.

A Hold a reggeli órákban elhalad az Aldebaran csillagnál, a Bika Tejútra néző szeménél. Így már hajnali álmaink üzeneteiben ott rejlik, de reggel érezhetjük igazán, hogy lelki szemeinkkel látjuk azt, hogy mi jelenti az isteni minőséget, hogyan is tudunk igazán magas szinten működni életünkben, kapcsolatainkban. Megláthatjuk, hogy számunkra mi ad igazán teljességet, mit érdemes követni, célba venni. Napközben a Hold a Bika szarvai között halad, egyben Nimród íjat tartó keze felett – a magasabb minőségbe felemelő szellemi erő, szellemi küzdelem és a megtartó erő egyszerre lehetnek jelen a megéléseinkben.

Zentai Anna

Kép: Pinterest