2019. július 05. péntek

2019. július 05. péntek

20190701_191137

A Nap és a Vénusz is az Ikrek csillagképben jár már, így a kapcsolódások, mind földi, mind égi értelemben, most rendkívül fontosak. Kapcsolódni felsőbb énünkhöz, együttműködni a földi hétköznapokban a felsőbb (belső) vezettetéssel, megtapasztalni a látszólagos különbözőségek mögött az egységet, ha szeretettel nézünk rájuk… észrevenni, miben és hol vagyunk egyek… most mindennek ideje van. Ugyanakkor a Merkúr és a Mars a Rák csillagkép megnyíló ágánál a befogadó szeretet erejét éreztetik lendületesen. A Mars a mai napon együttáll a Tegmine csillaggal (menedék, fedezék, védelem, megóvás ereje). A Hold viszont a Rák elengedő ágától és ollójától indulva, az Oroszlán feje alatt halad végig, így ezen a pénteki napon visszatekintés zajlik a múltra (legyen az a tegnap, vagy az előző tíz, húsz, harminc, száz év…), ez által rálátást nyerünk önmagunkra, saját működésünkre, magatartásunkra, teremtéseinkre (miből mit teremtettem?), ideje van az önszembesüléseknek és ezzel együtt a sorsunk kézhez vételének – de ideje ez az életöröm megélésének, a szeretettel való táplálásnak, a feltétlen szeretetnek is! Ideje rájönni, hogy nem rajtunk kívül álló erők mozgatják a sorsunkat – ami volt, általunk lehetett és ami van, az szintén a saját teremtésünk – ha másképp szeretnénk valamit, akkor csak rajtunk múlik, nem kívülről kell várni a csodát.

Mindeközben egyre erőteljesebben jelentkezik a hétköznapokban a jelzés, hogy ideje tisztába kerülnünk lelkünkkel, érzéseinkkel, valódi önvalónkkal és felvállalnunk önmagunkat! Ha jelentkeznek is félelmek, gátlások, ezeket képesek vagyunk meghaladni. Képesek vagyunk határokat húzni, ha szükséges, más helyzetben viszont akár meghaladni azokat, ha rajtuk túl olyan dolog vár, ami jólesik a lelkünknek. Minél nagyobb a lélek hívása és ereje, annál könnyebben lépünk át ezeken a (vélt) félelmeken. Körvonalazódik már, hogy milyen feladatokat is vállaltunk, hol is van a komfortzónánk határa – pár nap múlva tisztábban ráláthatunk és a szeretet és világosság erejével felolvaszthatjuk ezeket a falakat (elsősorban önmagunkban!). Lassú, lépésről lépésre való fejlődést lehet már látni, időnkénti áttörésekkel az anyagban is, rendeződik át az anyagi díszlet, aszerint, ami sorsunkban eleve rendelve van.

Zentai Anna