2013. augusztus 13.

Augusztus 13. kedd – A Lelkiismeret Útja

 A Hold a mai napon még az Angyali Szűzben jár, 16 óra után pedig már elhagyja az Angyalt, és mielőtt a Mérleg alá lépne, egy kis pihenőt tart. Az Angyal és az Igazság Mérlege között ugyanis, a Napúton van egy rövid kis hely, amely egyik csillagképhez sem tartozik, így az itt látható, egyéb csillagképek jobban érvényesülnek. Az Égi Egyenlítővel érintkező Hydra, és a még lejjebb, az alsó világ mélyén ragyogó Kentaur üzenetei itt felerősödnek. A Hydra az égbolt egyik legnagyobb csillagképe, mítosza a lernai hidrához köthető. Nagyjából az Oroszlán jel 10. fokától, a Skorpió 20. fokáig nyújtózik. Ő a Lelkiismeret Útja a csillagos égen, segít felismerni a bennünk rejlő, lehúzó erőket, ösztönöket, tulajdonságokat, megküzdeni ezekkel, s felülemelkedni rajtuk. A Kentaur üzenete is hasonló, de ő már kifejezetten az állatias ösztönöket testesíti meg – ám azt az erőt és tudást is, amely ezeken felül emelve, emberré tesz minket. Így a mai napon érdemes szembenézni a bennünk munkálkodó, lehúzó, pusztító tulajdonságokkal, felismerni, mivel árthatunk (akár önmagunknak, akár másoknak), és ezek a felismerések már önmagukban az emelkedést segítik. A Hydra által megélhető a kozmikus egyensúly is (ami a holnapi napon csak fokozódni fog). Ha az ember békében él önmagával, tiszta lelkiismerettel, és kellő alázattal jó úton halad, a harmónia élménye megélhető. A bolygók egymáshoz való viszonyát tekintve, a Hold reggel 9 óra környékén áll együtt a Szaturnusszal, aki a megszentelés erejét adja. Általa kikristályosodhat lelki szemeink előtt, hogy mi igazán életképes és mi jelenti a valódi értékeket az életünkben. A mai napon lelki-érzelmi tapasztalatokat hozhat, és segíti a tiszta meglátásokat, valamint a lényegi dolgokról történő beszélgetéseket is. 15 óra körüli időszakban mélyebb felismerések érhetnek bennünket, fokozódnak az égi sugallatok és a gyógyító erők. Késő délután pedig, már egy új és örömteli elindulásban lehet részünk, most még talán csak gondolatban, de megkaphatjuk az útmutatást, és érezhetjük, merre van „felfelé”.

Zentai Anna